Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 8       Lapozás: 1-8

Intézménymutató: OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK >> Felsőfokú Oktatási Intézmények >> Pécsi Tanárképző Főiskola


1956. szeptember 1.

A bajai III. Béla Gimnáziumban - az országban elsőként - beindult az első német párhuzamos osztály. Minden tantárgyat német nyelven tanítottak, kivéve a magyar nyelv és irodalmat. Igazgatója 1956-tól 1973-ig Schwalm Pál (Paul Schwalm) volt. (1959. március 3-án az iskola Német Nyelvű Gimnázium néven önálló intézménnyé vált, majd 1960. október 29-én felvette a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium nevet.) Ugyanekkor indult be középfokú képzésként a Teleki Blanka Tanítóképzőben 21 diákkal a tanítóképzés. Ez utóbbi csak az egyetemi képzés beindulásával szűnt meg az 1959/60-as tanévben. Ugyancsak ebben a tanévben kezdte meg működését a Pécsi Tanárképző Főiskolán az első német tanszék, melynek tanszékvezetője Vargha Károly (Karl Vargha) lett.

1957. szeptember 1.

Pécsbányatelepen német gyakorló általános iskola indult, hogy lehetővé tegye a pedagógiai főiskola és tanítóképző végzőseinek oktatási gyakorlatát.

1957. október vége

Az NDK Népi Kamarájának delegációja Magyarországra látogatott. A delegáció egy része felkereste a Szövetséget, október 30-án a pécsi főiskolát és október 31-én Bóly és Gara német lakosságát. Wild Frigyes a megbeszélések során kiemelte, hogy nemcsak a tánccal és dalokkal kellene a Szövetségnek törődnie, hanem az emberek életével, hétköznapjaival is. Külön kiemelte a családegyesítés problémáját.

1958. szeptember 1.

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

1959. augusztus

A magyar állam meghívására 20 osztrák pedagógus családjával Magyarországra látogatott, hogy tanulmányozza az oktatási rendszert és a szocializmus építésében elért eredményeket. A program részeként ellátogattak a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumba és a főiskola német tanszékére is.

1973. szeptember

A pécsi pedagógiai főiskola első ízben küldött 9 hallgatót egy szemeszteres részképzésre Lipcsébe a Klara Zetkin Pedagógiai Főiskolára

1974. február 20.

A Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében együttes ülést tartottak a pécsi főiskola és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola érintett karai a nemzetiségi pedagógusképzés helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A vitaindítót Vargha Károly tanszékvezető, a korreferátumokat pedig német, szlovák, szerb-horvát és román szakemberek tartották.

1990. január 31.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>